Gyömbérsör

Home-made ginger ale, egy üdítő nyári ital.


Végy egy 2 l-es PET palackot és tedd bele az alábbiakat:
-3 dkg reszelt gyömbér
-1 kávéskanál élesztőpor
-1 citrom leve
-cukor ízlés szerint (mintha limonádét készítenél)
-annyi víz, hogy a tetején 2 cm levegő maradjon.

Csavard rá szorosan a kupakot és rázd össze, majd tedd viszonylag meleg helyre 1-2 napra. Ennyi idő alatt az élesztő annyi szén-dioxidot termel, hogy a palack teljesen megkeményedik,az ital pedig a gyömbérrel és a szénsavval együtt csípős frissítővé válik. Időnként ellenőrizd a nyomást, egy urbán legenda szerint fel tud robbanni. Én az erkélyre tettem, ott kevés kárt okozhat.

Sózzuk-e a májat?

Különféle módszereket hallani a máj helyes előkészítéséről. Egyesek szerint a négylábúak máját csak a tálaláskor szabad sózni, különben cipőtalppá keményedik. Hasonlóan elterjedt vélekedés, hogy a májat tejben kell áztatni, hogy puha legyen. Végeztem egy kísérletet ezeknek a módszereknek az igazolására vagy cáfolására.
A kísérlet:
Egy borjúmájat négy részre osztottam és különböző módokon készítettem elő:
1. minta: besóztam
2. minta: só nélkül tejben áztattam
3. minta: besózva tejben áztattam
4. minta: sem nem sóztam, sem nem áztattam tejben. A pikantéria kedvéért egys kis camparival nyakon öntöttem.

A májakat kb. 1 órán át tartottam a kísérleti pácokban légmentes zsákokban lezárva, majd közepesnél nagyobb lángon kisütöttem őket, ügyelve arra, hogy mindet ugyanolyan hőhatásnak tegyem ki. A belsejüket próbáltam rózsaszínre sütni, hogy ne legyen véres, de a lehető legpuhább maradjon.

Az eredmény:
A tejben áztatott máj (2-es minta) az összes többinél puhább lett. Meglepő módon a natúr, a sós és a sós-tejes pácok egészen hasonló eredményt adtak. Egyik sem volt ehetetlenül kemény, a cipőtalptól messze álltak, mind finom volt.



A konklúzió:
Mivel a sós és a natúr verziók egészen hasonló eredményt adtak, a sózás tiltását kicsit túlzásnak tartom. A tejes és a tejes-sós változat különbözősége viszont mégis arra utal, hogy a sózás nem tesz jót a májnak. A tejben történő áztatás legalább ugyanolyan fontos a puha végeredmény elérésében, mint a sótlan sütés. A tejes megoldás mindezek mellett fehérebb eredményt hozott és véleményem szerint valamit elvett a máj ízéből, cserében viszont csodás puhaságot adott neki. Ízlés kérdése, hogy használod-e ezt a technikát. A sózás nem kritikus, de a bölcsekkel összhangban én is azt javaslom, hogy csak tálaláskor tedd.

A kérdés:
Vajon a kétlábúak mája hogyan viselkedne egy ugyanilyen kísérletben?

Eperpite

Improvizáció volt, kb. így történt:

Kakaós tészta:
200g liszt
50g cukrozatlan kakaópor
100g cukor
50g vaj
2 tojás sárgája
2 ek. tej
1 tábla fekete csoki

Gyúrd össze a hozzávalókat a csokin kívül, nyújtsd ki, nyomkodd bele egy kivajazott gyümölcstorta formába, majd süsd ki! A sütés utolsó perceiben tördeld bele a csokoládét, és amikor kiveszed a sütőből, kend el a tésztán egyenletesen! Hagyd kihűlni!

Töltelék:
600 g eper
negyed bögre(?) cukor
1 zselatinpor

Vágd félbe a megmosott epreket, a szebbeket tedd félre, a többit pedig kezdd el hevíteni, miközben hozzáadod a cukrot! Főzd kb. 15 percig, amíg jól össze nem esik, majd menj rá botmixerrel, oszlasd el benne a zselatint, várj néhány percet, és töltsd bele a tésztába! Rakd rá a szép epreket, majd hűtsd le az elkészült pitét a hűtőben!

Töltött tök

Egyszerű kis étel tökszezonban:
Végy egy tököt, vágd félbe, töltsd meg juhtúró és friss, zsenge, felaprított spenótlevelek keverékével, szórj rá sajtot és süsd meg (180 C).

Bolognai ragu

Heston Blumenthal kitalációját követve készítettem egy bolognait.
Visszagondolva, hogy megérte-e rászánni egy egész napot a beszerzéstől kezdve a 9 órán át tartó elkészítésig, a válaszom kettős: egyfelől mindenképpen, mert csodás lett az eredmény és jó szórakozás, másfelől pedig nem vagyok egészen meggyőződve arról, hogy egy egyszerűbb recept nem hozna-e hasonló eredményt.

Soffritto (a bolognai szósz zöldség alapja):
2 nagy hagyma, 3 zellerszár, 3 nagy répa olíva olajon párol 20 percig.
Másik edényben 2 nagy hagyma apróra vágva olíva olajon karamellizál, közben bele csillagánizs, majd ezt hozzáönt a zöldséghez.
Fehérborral déglace, 1 percig sűrít, majd ezt is hozzáönt.

125 ml olíva olaj hevít.
bele 500 g hús (apróra vagdalt (én daráltat használtam) sertés + darált marha), aranybarnára pirít, majd hozzáönt a soffritto-hoz.
375 cl borral déglace, majd 1/3-ára sűrít, hozzáönt.

bele: 250 ml tej, és annyi víz, hogy ellepje.
felforral, lepedéket a tetejéről leszed, majd gyöngyöztetve, fedő nélkül 6 órán át főz. Ha elfő a leve, hozzáönt.


Paradicsom püré:

1 kg paradicsom blansíroz, húsát felaprít, magot besózva szűrőre helyezve a levét felfog.
Olívaolajon 1 nagy hagyma finomra szeletelve, 2 nagy gerezd fokhagyma kis tűzön süt, amikor barnulni kezd, bele a paradicsomhús.
Fűszerzacskóban (vagy tojásban): koriander, szegfűszeg, csillagánizs, babér
2 ek. Vorchestershitre sauce
4-5 csepp tabasco (én egy kis chilit használtam helyette)
1 ek kechup
30 ml sherry ecet (én balzsamecetet használtam)
7 szál kakukkfű összekötve
4-5 csepp thai fish sauce (ezt kihagytam, lehet, hogy a bolognai társadalom nem fog megvetni érte)
Kis tűzön 1 órán át főz, néha ellenőriz, nehogy odakapjon.
Bele 2 dl olíva olaj, nagy lángon 10 percig süt, vigyázva, hogy oda ne égjen (én kevés olajat használtam).
Olajat leönt alóla (én nem öntöttem le, mert nem használtam annyit), a püré pedig bele a raguba.

Ragu még 1-2 órán át főz lassú tűzön. Végén (amikor a pasta fő) beleállít a sót és borsot ad hozzá. Bele: friss tárkony, petrezselyem, zeller csokorba kötve. Még pár csepp sherry ecet, és egy kis vaj.

Tálaláskor parmezánnal megszór.

http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=6530258

Dolmades - görög töltött szőlőlevél

A tavaszi hajtásválogatás során a levágott vesszőkön lévő csodás zsenge leveleket fel kellett használni valamire. A szőlőlevélről mi más jut az ember eszébe, mint Görögország...



Hozzávalók a töltikéhez:
-kb 20 szőlőlevél
-30 dkg marha és sertés darálthús vegyesen
-2 csokor újhagyma
-olíva olaj
-rövid szemű rizs
-1 csokor kapor
-1 csokor menta
-4 paradicsom
-só, bors

Hozzávalók az Avgolemeno szószhoz:
-2 tojás
-2 teáskanál liszt
-1 citrom leve

Vágd le a szőlőlevelek szárát, majd blansírozd a leveleket néhány másodpercig forró vízben (ennek a létjogosultságában nem vagyok meggyőződve, csak összeragadnak a levelek, igaz valószínűleg könnyebben tölthetőek).

Olíva olajon pirítsd meg a felaprított hagymát, amikor üveges, tedd bele a fűszernövényeket és a felaprított (hámozott) paradicsomot (vagy paradicsompürét). Hagyd hűlni kicsit (10 perc), majd add hozzá a húst, sózd, borsozd, melegítsd össze!
Töltsd meg a szőlőleveleket: fényes oldal lefelé, szár rész feléd - tedd bele a tölteléket, kezdd el feltekerni, majd hajtsd be az oldalát és tekerd fel teljesen. Legyen tartása, de ne legyen túl feszes, mert a rizs még dagadni fog benne! Egy edény aljára tegyél szőlőleveleket, majd sorban helyezd el rajtuk a tekercseket minél szorosabban. Tölts hozzá vizet, hogy ellepje, majd főzd 50 percig.
Készítsd el a citromszószt az alábbiak szerint: verd habosra a tojásokat, add hozzá a citromot és a lisztet, forrósítsd fel sűrű kevergetés mellett, de ne forrald fel! Öntsd hozzá apránként a szőlőn lévő levet, kevergesd közben! Amikor szép egyenletes szószt alkot, öntsd vissza a szőlőre, vagy tálaláskor önts rájuk belőle.